A "háborús bűnök" tekintetében az 1949 augusztus 12-én elfogadott genfi egyezmény 4 kritériuma a leginkább irányadó melyek kiegészítik az 1899-es és 1907-es hágai egyezményeket és amelyekhez a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) újabb feltételeket írt. Ez utóbbi szervezet működésében fontos előzmény volt az 1998-as Római Statútum, mely lerakta az emberiesség elleni bűnök legfontosabb felsorolását. Így a végeredmény mára egy 49 elemből álló lista, mely részletesen taglalja, hogy mi számít ma háborús bűnnek. Azonban mindezeken kívül az egyes országok külön-külön is beépítik jogrendjükbe (mégpedig a büntető körvénykönyvekbe) a háborús bűnöket külön fejezetként.

A kép forrása: cfr.org

Mindezek alapján idézve a helsinki.hu ide vonatkozó meghatározását:

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Rómában 1998 július 17-én elfogadott Statútuma 49 féle háborús bűncselekményt különít el a genfi jogra alapozva. A nyilvánvalóakon (a szándékos emberölésen; kínzáson, embertelen bánásmódon, beleértve a biológiai kísérleteket; súlyos szenvedések okozásán; hadifoglyok kínzásán és kihasználásán; jogellenes áttelepítésen, elhurcoláson vagy a túszejtésen, stb.) kívül az ICC alapokmánya háborús bűntettnek tekinti a támadás szándékos indítását is, „azt tudva, hogy az adott támadás a polgári lakosság körében emberi életeket követelhet, polgári személyek sérülését, polgári létesítményekben olyan kárt, vagy a természeti környezetben olyan nagy kiterjedésű, hosszantartó és súlyos károsodást okozhat, amely összességében nyilvánvalóan túlzott mértékű a várható tényleges és közvetlen katonai előnyökhöz képest”. /helsinki.hu/

A háborús bűncselekményekkel tehát ma leginkább az ENSZ állandó Nemzetközi Büntetőbírósága foglalkozik Hágában. Összesen 18 bíró jelenleg a tagja, akik különböző országokból érkeznek (hazánkat 2024-ig Kovács Péter képviseli). Az eléjük kerülő ügyek egy részét valamely ENSZ-tagállam nyújtja be, de olykor az ENSZ legfelsőbb vezetése (ENSZ Bt) vagy az ICC főügyésze maga indít eljárást. Az Ukrajnában zajló háborús bűncselekmények ügyében is a főügyész (Karim Ahmad Khan) kezdeményezett vizsgálatokat a következők miatt: települések válogatás nélküli bombázása, erőszakos kitelepítések, gyerek áldozatokkal is járó deportálások, tiltott lőszerek (pl. kazettás bombák) használata, a konfliktusövezetekből az előzetesen elfogadott humanitárius folyosókon keresztül menekülni próbáló polgári lakosság elleni támadások, hadifoglyok és civilek kivégzése, szexuális erőszak és az emberek lakóhelyük elhagyására kényszerítése, fogolykínzás, fosztogatás. Oroszország nem ismeri el az ICC -t és annak működését.

Ki tekinthető tehát háborús bűnösnek?

Mindazok, akiket az ICC annak minősít, illetve akiket az egyes országok saját jogrendjüknek megfelelően, saját bíróságaikon háborús bűnösnek találnak. Van azonban egy jelentős joghézag az egészben: tudniillik ha egy országban egy adott vezető uralja a helyi bíróságokat és az ENSZ Bt tagjaként blokkolni tudja a hadseregének ügyeit vizsgáló ENSZ szervezeteket is, akkor kikerülheti felelősségre vonását háborús bűncselekmények tárgyában.

Tegyük hozzá azonban, hogy a "megúszástól" függetlenül a vizsgálatok lefolytathatóak és a nemzetközi szervezetek fényt deríthetnek a háborús bűnökre. Az sajnos egy másik kérdés, hogy ezeknek mikor lehetnek valódi következményei (és lehetnek e egyáltalán). Ennek alapján nyilván már rég nem az a kérdés például, hogy háborús bűnös e Vlagyimir Putyin, hanem hogy lehetséges lesz e valaha is bíróság elé állítása.

A KSH szerint az idei áprilist vizsgálva, a bruttó átlagkereset 568 300 Ft, a nettó átlagkereset pedig 391 700 Ft volt. (Forrás: KSH) Amikor ezek a számok napvilágot láttak nemrégiben, számtalan ismerősöm tett gúnyos megjegyzéseket az interneten (különböző fórumokon és közösségi oldalakon) mondván: felháborítóan túlzóak és torzak ezek az adatok. Jobban megnézve én is meglepődtem, de eszembe jutott a sokszor említett példa: "ha átlagoljuk az MNB elnök 8 milliós fizetését Mari néni takarítónői bérével, akkor kettejük átlag-fizuja 4 millió feletti". A példa jól érzékelteti, hogy átlag-fizetés mint indikátor mennyire abszurd és komolyan nem vehető, főleg ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyit keres a legtöbb magyar. Erre inkább a medián jövedelem a jobb.

Forrás: LINK

Magyarországon a medián jövedelem Korózs Lajos szerint 306 700 Ft. Hogy ez mit jelent? Két módon olvastam magyarázatot rá, az egyik szerint "ennél keres kevesebbet, illetve többet a magyarok fele", a másik szerint: "olyan középértéket mutat, hogy ha minden magyar munkavállalót sorba állítunk, akkor a középen álló dolgozó fizetését láthatjuk". A hrportal.hu meghatározása szerint:

Ez a terminus szerintem kiválóan alkalmas arra, hogy jelezze, mennyit keres legtöbbünk és nagyjából hogyan is állnak a fizetések kis hazánkban. Nos, nem túl fényesen: a 300 ezer körüli nettó jövedelem a legalacsonyabb a régióban, ugyanakkor még ez a szám is magasabb például az én béremnél (noha diplomát megkövetelő munkakörben dolgozom) és csak mellék-jövedelmeimmel érem el ezt a jövedelmi szintet (éppenhogy).

A "mire elég havi 300 ezer" már bonyolultabb kérdés, mert például nyilván függ a család összjövedelmétől és attól is, hogy teljesen egyedül kell e ebből megélnünk és akadnak e magas fix-kiadásaink (mint törlesztő-részletek [lakás, kocsi] vagy például van e tartásdíj fizetési kötelezettségünk). De az biztosnak tűnik, hogy aki ma nettó 300 ezer körül keres, az a lakása költségein (rezsijén), havi élelmén, közlekedésén és kommunikációs kiadásain túl (internet, telefon, TV) nem nagyon tud másra költeni (pláne félretenni). Ez a mai magyar rögvalóság az "alsó 80% számára". Hogy odafent mi a helyzet, arra nem is gondolok. (Méginkább inszomniás leszek tőle.)

A mesterséges intelligencia vagy AI (artificial intelligence) mesterséges tudat által megnyilvánuló intelligenciát takar, mely az emberi gondolkodást megközelítő módon képes a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás, problémamegoldás és önfejlesztés megvalósítására.

A kép forrása: LINK

Jelenleg még csak korlátozott formában létezik az orvostudomány, hadászat, video-játék-ipar területén illetve az ipari-gyártás-struktúrákban, űrkutatásban. Vagyis jelenleg "szolgál" bennünket, segíti a fejlődést. Ugyanakkor megjelent a köztudatban veszélyforrásként is, ennek kifejeződése az úgynevezett szingularitás. (lat.: singular = egyedülálló).

A szingularitás fogalomként megtalálható a matematikában és fizikában is, de a mesterséges intelligencia kapcsán inkább a technológiai-társadalmi megfogalmazása az érdekes. A szingularitás blogon a következő módon fogalmaztam meg (miután végig-olvastam az interneten szinte az összes megközelítést):

Vészt-jóslóan hangzik, a kérdés csak az: bekövetkezhet e és ha igen, mikor? James Cameron már 1984-ben válaszolt erre a Terminátor című filmmel, ahol az AI egy számítógép, mely a Skynet nevet viseli. Abban a bizonyos történetben a Skynet az emberiség ellen fordul és majdnem ki is írtja azt.

A realitások talaján maradva is nyugtalanító azonban a közeljövő azon lehetősége, hogy az AI egyre szélesebb-körű alkalmazást nyer az élet minden területén. Azon túl, hogy jelentősen csökkentheti az emberi munkaerő-igényt (hiszen kikapcsolja számtalan gazdaság-területen az élőmunkaerő szükségességét), az AI kérdéskörnek akad egy félelmetesebb vetülete is. Mi van, ha a legfontosabb gazdasági-társadalmi döntésekből teljesen kiiktatják az emberi gondolkodás kevéssé helyettesíthető elemeit? Ilyen a tolerancia, együttérzés, részvét, nagylelkűség, megbocsátás? Ezek az AI által egyelőre legkevésbé "megtanulható" dolgok. Akárcsak a művészet és az elvont dolgok értelmezése. Az embert többek közt az teszi emberré, hogy mindezekre képes (egyedül az Univerzumban [legalábbis egyelőre így hisszük]). Mi van, ha stratégiai döntésekben mint akár a foglalkoztatás, szociális szféra egy gép dönt helyettünk, figyelmen kívül hagyva az előbbiekben felsorolt érzelmeket?

Elvontabb "vizekre evezve": Az AI kezébe vehet fontos döntéseket? Kirobbanthat például háborúkat? Kiszoríthatja az emberi tényezőt mindenhonnan? Előfordulhat, hogy egy ponton túl már nem segítő és fejlesztő, hanem veszélyes tényező lesz belőle. Rábízza egy ponton az emberiség a sorsát a mesterséges intelligenciára? Ha igen, milyen következményekkel számolhatunk?

Köszönjük, hogy voksolt!

Isten hozott az Insomn1a blogon!

Nagyon sok a hosszú este, amikor az idő szinte vánszorog, egyedül vagyunk és csupán gondolataink zakatolnak a fejünkben. Aludni képtelenek vagyunk. Ez az insomnia, azaz kóros és krónikus álmatlanság. [latinul az álom = somni, somnus] Ilyenkor egy grafomán bölcsész klaviatúrát ragad és írni kezd. Hogy miről? A világunkról és a múltról, melyek a hivatását jelentik (történelem, földrajz, politológia).

A blog neve: insomn1a blog, melyben ne felejtsd: a második "i" betűt egy 1-es helyettesíti! Várlak szeretettel blogomon!