A "háborús bűnök" tekintetében az 1949 augusztus 12-én elfogadott genfi egyezmény 4 kritériuma a leginkább irányadó melyek kiegészítik az 1899-es és 1907-es hágai egyezményeket és amelyekhez a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) újabb feltételeket írt. Ez utóbbi szervezet működésében fontos előzmény volt az 1998-as Római Statútum, mely lerakta az emberiesség elleni bűnök legfontosabb felsorolását. Így a végeredmény mára egy 49 elemből álló lista, mely részletesen taglalja, hogy mi számít ma háborús bűnnek. Azonban mindezeken kívül az egyes országok külön-külön is beépítik jogrendjükbe (mégpedig a büntető körvénykönyvekbe) a háborús bűnöket külön fejezetként.

A kép forrása: cfr.org

Mindezek alapján idézve a helsinki.hu ide vonatkozó meghatározását:

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Rómában 1998 július 17-én elfogadott Statútuma 49 féle háborús bűncselekményt különít el a genfi jogra alapozva. A nyilvánvalóakon (a szándékos emberölésen; kínzáson, embertelen bánásmódon, beleértve a biológiai kísérleteket; súlyos szenvedések okozásán; hadifoglyok kínzásán és kihasználásán; jogellenes áttelepítésen, elhurcoláson vagy a túszejtésen, stb.) kívül az ICC alapokmánya háborús bűntettnek tekinti a támadás szándékos indítását is, „azt tudva, hogy az adott támadás a polgári lakosság körében emberi életeket követelhet, polgári személyek sérülését, polgári létesítményekben olyan kárt, vagy a természeti környezetben olyan nagy kiterjedésű, hosszantartó és súlyos károsodást okozhat, amely összességében nyilvánvalóan túlzott mértékű a várható tényleges és közvetlen katonai előnyökhöz képest”. /helsinki.hu/

A háborús bűncselekményekkel tehát ma leginkább az ENSZ állandó Nemzetközi Büntetőbírósága foglalkozik Hágában. Összesen 18 bíró jelenleg a tagja, akik különböző országokból érkeznek (hazánkat 2024-ig Kovács Péter képviseli). Az eléjük kerülő ügyek egy részét valamely ENSZ-tagállam nyújtja be, de olykor az ENSZ legfelsőbb vezetése (ENSZ Bt) vagy az ICC főügyésze maga indít eljárást. Az Ukrajnában zajló háborús bűncselekmények ügyében is a főügyész (Karim Ahmad Khan) kezdeményezett vizsgálatokat a következők miatt: települések válogatás nélküli bombázása, erőszakos kitelepítések, gyerek áldozatokkal is járó deportálások, tiltott lőszerek (pl. kazettás bombák) használata, a konfliktusövezetekből az előzetesen elfogadott humanitárius folyosókon keresztül menekülni próbáló polgári lakosság elleni támadások, hadifoglyok és civilek kivégzése, szexuális erőszak és az emberek lakóhelyük elhagyására kényszerítése, fogolykínzás, fosztogatás. Oroszország nem ismeri el az ICC -t és annak működését.

Ki tekinthető tehát háborús bűnösnek?

Mindazok, akiket az ICC annak minősít, illetve akiket az egyes országok saját jogrendjüknek megfelelően, saját bíróságaikon háborús bűnösnek találnak. Van azonban egy jelentős joghézag az egészben: tudniillik ha egy országban egy adott vezető uralja a helyi bíróságokat és az ENSZ Bt tagjaként blokkolni tudja a hadseregének ügyeit vizsgáló ENSZ szervezeteket is, akkor kikerülheti felelősségre vonását háborús bűncselekmények tárgyában.

Tegyük hozzá azonban, hogy a "megúszástól" függetlenül a vizsgálatok lefolytathatóak és a nemzetközi szervezetek fényt deríthetnek a háborús bűnökre. Az sajnos egy másik kérdés, hogy ezeknek mikor lehetnek valódi következményei (és lehetnek e egyáltalán). Ennek alapján nyilván már rég nem az a kérdés például, hogy háborús bűnös e Vlagyimir Putyin, hanem hogy lehetséges lesz e valaha is bíróság elé állítása.